Az álmok tudományos és spirituális szempontból is nézve rendkívül titokzatos jelenségnek számítanak.Mióta ember az ember,azóta keressük a lehetséges válaszokat,amik álmainkban rejlenek.Tény,hogy álmodunk,de értjük-e álmaink üzenetét?Képesek vagyunk értelmezni álmaink jeletőségét?Lehet racionális és kevésbé földhöz ragadt szemszögből vizsgálni,de egy a lényeg,nem mindig egyértelmű a válasz miért is álmodunk és milyen következtetést vonhatunk le belőlük.Az álom nem csak az alvás,pihenés része,olykor a lelkünk legmélyebb titkait vetíti ki.Most nézzük is meg mit tudunk erről a csodálatos világról.Az emberi szervezet napközben rengeteg energiát használl fel,rengeteg inpulzus éri.Ilyenkor amikor energiatartalmainkat feléljük,fáradtnak érezzük magunkat,mert a szervezetünk igényli a pihenést.Eljön hát a pihenés ideje,ellazulva dőlünk végig az ágyunkba majd fokozatosan kerülünk át az alvás fázisába.A testünk folyamatosan ellazul,nyugalmi állapotba kerül,majd a tudatalattink átlép egy másik fázisba,ahol bármi megtörténhet,tehát álmodunk.Az álmodás feladata az agyunk információ feldolgozására szolgál,többféle magyarázat található miért is álmodunk valójában? Erre a kérdésre fogom körültekintően megadni a választ.

Nézzük először tudományos szempontból az álmodás folyamatát.Rengeteg kísérletet végeztek és a mai napig is végeznek ezzel a témával kapcsolatban,létrejöttek az alváskutató intézetek,ahol az alvás különböző szakaszait figyelték meg. 1930-as években kezdtek kutatásokat végezni,annak érdekében,hogy valójában mindenki álmodik-e ez alvás folyamata közben.A kísérlet másik célja az volt,hogy az alvás fázisait megfigyeljék.Korszak alkotó felszerelést alkalmazva végezték a kísérleteket,egy olyan műszert /EEG=elektor enkefalográf/ használtak,ami a fejbőrön keresztül az agy elektromos aktivitását mérte.Meglepő eredményeket hoztak a vizsgálatok,mert kimutatták a kutatásokon résztvevő emberek közül mindenki álmodik,még annak ellenére is,hogy sokan állították azt,hogy nem álmodnak.Ezeket a kijelentéseket arra alapozták,hogy mivel ébredéskor nem mindenki emlékszik arra,hogy álmodott-e.Továbbá arra is fényt derítettek a tudósok,hogy jóval kevesebb az álomszakaszok száma azoknál az embereknél,akik kimerültek,fáradtak.

Az EEG műszer segítségével 5 különböző szakaszát figyelték meg az alvás időszakában.Az első 4 szakasz non-REM szakasz,melyben az emberi szervezet ellazul,pihenő agyfázisban van.Az 5. szakasz a REM /Rapid Eye Movement/ leglényegesebb,a gyors szemmozgatás szakasza.Ebben a fázisban a szervezet mozdulatlan,mondhatni bénult állapotban van.A szívverésünk felgyorsul,agyunk anyagcseréje jelentősen megnő,a lélegzésünk és a pulzusunk szaporább lesz.Emellett,észrevehetően gyors szemmozgás figyelhető meg.Kimutatták a tudósok,hogy ebben a szakaszban álmodunk,átlagosan 8 órás pihenés alatt 4-5 alkalommal jelentkezik a REM szakasz.A periódus 15-45 perc közé tehető a hossza,az alvás mélységétől függ a hossza. 1950-es években még ennél is tovább mentek a tudósok,az ember agyhullámait kezdték el vizsgálni alvás közben,pontosítani tudták az előbb említett szakaszokat.

A REM fázisok szaporábbak és hosszabbak,ha nyugodt;stresszmentes napunk volt;esetleg meditáltunk előtte.Ellenkező esetben ezek megrövidülnek.Kiderül az is,hogy az alvás időszaka alatt a korai álmok a minden napi történések témakörével foglalkoznak,míg a késői álmok a problémákkal és tudatalatti dolgokkal foglalkoznak.Továbbá az is megmutatkozik a kísérletekben,hogy akit felébresztettek a REM fázis kezdetén,az ingerült,feszülten reagáll,komoly testi tünetek jelentkezdtek.Tehát ha valakit folyton megzavarnak a REM fázisában,általában pszihés zavarokat okozhat.A tudósok kijelentették,hogy a REM szakasz létfontosságú az emberek számára.Freud magállapította,hogy az álom nem véletlenszerű folyamat,hanem az álomban a tudatalattink bontakozik ki.A probléma megoldására koncentrál az agyunk.Elfojtott érzések,gondolatok jelennnek meg.

Miért is álmodunk?

-Pihenés szempontjából,az elhasznált energia újratöltődjön.

-Az agy edzése,90 percenként teljes kapacitással működjön,miközben nem kell reagálni külső ingerekre.

-Az információkat feldolgozza at agyunk,szelektál.